fbpx

Kategória: Személyes

Beküldve:

Babavárás, gyermekáldás – amiről nem szoktak beszélni… 2. rész

Szülés előtti tervek és a megvalósulás!

A gyermekáldás egy csoda! A világ egyik legnagyobb csodája… Ezzel szerintem kevesen vitatkoznának.

De hogyan éli meg a NŐ, aki szintén ennek a csodának a része?

Írta: Gyalog Hortenzia

Mikor terveztük a harmadik gyermekünk érkezését, biztosak voltunk benne, hogy már megedződtünk a kettő mellett, simán menni fog ez 🙂

Biztos voltam magamban is, mert rengeteget fejlődtem, tanultam és bizonyítottam magamnak, mint anya, mint feleség, mint nő.

Úgy éreztem, mindenre felkészítettem a tesókat, hogy ne legyen féltékenység, boldogan várják a hugit. Minden elő volt készítve az érkezésére…

Bővebben...
Beküldve:

Babavárás, gyermekáldás – amiről nem szoktak beszélni… 1. rész

Mi is rejtőzik a színfalak mögött?

A gyermekáldás egy csoda! A világ egyik legnagyobb csodája… Ezzel szerintem kevesen vitatkoznának.

De hogyan éli meg a NŐ, aki szintén ennek a csodának a része?

Írta: Gyalog Hortenzia

Aki követi munkásságom egy ideje, valószínűleg tudja, hogy most adtam életet harmadik gyermekünknek, Borinak. Pontosabban július 4-én. Ezért is van, hogy eltűntem egy időre 🙂

Bővebben...
Beküldve:

Hogyan értem el, hogy szófogadóak legyenek a gyerkőcök, harc nélkül?

Volt idő, mikor már előre féltem valamit is kérni a lányomtól. Már előre tudtam, hogy mi lesz a reakciója. Vagy meg sem hallja, vagy egyszerűen közli, hogy nem és kész. Ezzel szemben, ha én nem tettem meg valamit, ami neki fontos lett volna, akkor megkaptam a magamét. Olyanokat mondott, tett, amik miatt mélyen megbántottnak éreztem magam. Sokszor rossz anyának gondoltam magam, akit már a gyereke sem szeret, pedig még csak két éves volt. A kisfiunk akkoriban pár hónapos, hasfájós, éjjel nem alvós baba volt, amit sajnos úgy éltem meg, mint egy plusz nehezítő körülmény.

„Hogyan értem el, hogy szófogadóak legyenek a gyerkőcök, harc nélkül?” bővebben

Beküldve:

Babát várok! – Áldott állapot, de mi van a kulisszák mögött?

Babát várok

Nagy boldogsággal tudtuk meg november végén, hogy babát várok. Alig vártam, hogy kikürtölhessem mindenkinek. Nem is nagyon sikerült a családtagok, barátok és közeli ismerősök előtt titkolnom, mert a legtöbb illattól émelyegni kezdtem, minden percben el tudtam volna aludni és a közérzetem sem az igazi a mai napig sem. Most vagyok 12 hetes és ez a cikk már régóta érett bennem.

„Babát várok! – Áldott állapot, de mi van a kulisszák mögött?” bővebben
Beküldve:

Úton hazafelé, mikor megviccel a sors

Előzmények

A Szülő-terelgető csoportban és kedves levelezőimnek is elmeséltem már, hogy a november elsejei hosszú hétvégén édesapáméknál voltunk Ukrajnában látogatóban. A haza felé vezető úton a határon négy óra hosszát kellett várakoznunk, hogy átjussunk. Kreatívak voltunk, mert egy játékparkot varázsoltunk a gyerekekkel (Anna 4,5 éves, Andris 2,5) és jól szórakoztunk a kényszerhelyzetben.

De most jön a folytatás! „Úton hazafelé, mikor megviccel a sors” bővebben

Beküldve:

Rólam mondták…

Egy kedves anyuka visszajelzése

Tímea 12 éves kislányával való kapcsolatát szerette volna rendbe hozni, ezért keresett fel. A konzultáció Tímea és köztem zajlott, a kislány nem vett részt rajta. Örömmel olvastam sorait, amit visszajelzésképpen kaptam Tőle egy kis idővel később: „Rólam mondták…” bővebben

Beküldve:

Mit tegyünk, mikor már hiszti van?

Mit tegyünk, mikor már hiszti van? – Avagy hogyan éljük túl a hisztit? 🙂

Gyanútlan kezdet

Tegnap reggel elmentünk a boltba ketten a négy éves kislányommal, mert elfogyott a sajt otthon. Imádok vele boltba menni, mert mindig nagyon ügyesen segít összeszedni, amit venni szeretnénk és mindig tartja magát az egyezségünkhöz (egy valamit vehet magának), így nincs hiszti. Mikor kértem a sajtot a pultból, Pancsika sajtos husit kért. Kérdeztem Tőle, hogy biztosan ezt szeretné? „Igen.” Így kértünk sajtos párizsit. Pancsika nagyon szereti a husit 🙂 Gyanútlanul mentünk tovább a sorok között, mikor kicsikém kinézte magának a Dörmit. „Csak egyet kérek anya.” „Drágám, most vettük meg a sajtos párizsit Neked, és különben is, otthon is van Dörmi, hazamegyünk és kapsz egyet.”  Gyönyörűen, ahogy szokta, meg is értette. „Mit tegyünk, mikor már hiszti van?” bővebben

Beküldve:

Az én történetem

Az én történetem

Volt az életemben egy olyan szakasz, amikor mindent megtettem azért, hogy semmi ne törjön le, mert előtte számos olyan esemény történt, ami megviselt érzelmileg. Olyan döntések sorát kellett meghozzam ami az érzelmeim ellen irányult, mert tudtam, hogy hosszú távon azok a döntések lesznek a megfelelők. Most nyolc év távlatában úgy érzem, nagyon jól tettem. Viszont megviselt. Más lehetőséget nem láttam arra, hogy ne maradjak a mély ponton, csak azt, hogy mindig eltereljem a figyelmemet a rossz gondolatokról és olyan programokat találjak ki magamnak, amiben jól érzem magam.  Ez annyira sikerült, hogy egy idő után – barátaim szavaival élve – sugároztam a boldogságtól.

Akkor még úgy gondoltam, hogy ha valamin változtatok, az örökre úgy marad. Elég egyszer elérni, valamit és az onnantól állandóvá válik. De most már tudom, egyetlen dolog van a világon, ami állandó és az a változás.  „Az én történetem” bővebben