Harmónia az anyában, harmónia a családban
Kerülj közelebb Önmagadhoz, hogy gyermekedhez is közelebb kerülhess! – Szülő-gyermek kapcsolat emelése
Kíváncsi vagy rá, miért fontos a gyermekünk szemszögéből, az öngondoskodás?
Camille Adair öngondoskodás fázisai modellje alapján tesztelheted mennyire vagy képes magadról és így persze saját életedről is gondoskodni. Mennyire vagy képes vállalni a felelősséget magadért és tetteidért. „Elképesztő mennyire fontos az öngondoskodás a gyermeknevelésben!” bővebben
Amanda három gyönyörű gyermek édesanyja, és a három éves kisfia szófogadatlansága miatt jött hozzám konzultációra. A kisfiúnak van egy pár hónapos kisbaba húga és egy öt éves nővérkéje. Fogadjátok szeretettel kedves szavait: „Egy kedves anyuka visszajelzése” bővebben
Nagyon fontosnak gondolom, hogy belátást nyerjünk abba, hogyan alakulhatott ki az a családi helyzet, amiben éppen élünk. Milyen szülői mintával szolgálunk gyermekünknek? Milyen események, érzelmek, hitek, sztereotípiák alakíthatták olyanná, amilyen? Miért van az, hogy sokszor nem tudunk vele mit kezdeni? Vagy annyira tehetetlennek, tanácstalannak érezzük a helyzetünket? „Milyen szülői mintával szolgálunk?” bővebben
A Szülő-terelgető csoportban és kedves levelezőimnek is elmeséltem már, hogy a november elsejei hosszú hétvégén édesapáméknál voltunk Ukrajnában látogatóban. A haza felé vezető úton a határon négy óra hosszát kellett várakoznunk, hogy átjussunk. Kreatívak voltunk, mert egy játékparkot varázsoltunk a gyerekekkel (Anna 4,5 éves, Andris 2,5) és jól szórakoztunk a kényszerhelyzetben.
De most jön a folytatás! „Úton hazafelé, mikor megviccel a sors” bővebben
Nemsokára ismét elérkezik a szeretet ünnepe. Amikor három napig meghitt hangulatban tölthetjük el az időt a családunkkal. Minden család máshogy készülődik és más szokások szerint töltik be szép pillanatokkal a napjaikat. A szokások mögött viszont egy dolognak kellene igazán fontosnak lenni, hogy ha nem is egész évben, de ezen a három napon meghittség, kiegyensúlyozottság és harmónia árassza el a családi fészket. „Miért ne lehetne mindennap karácsony?” bővebben
Van 3 tévhit a gyermeknevelésben – sőt szerintem ennél sokkal több, de ez a 3 talán a legfontosabb mindközül -, ami a mi társadalmunkban nagyon is elterjedt és úgy gondolom, hogy nem mehetünk el mellettük szó nélkül. Hogy mik ezek?
Tímea 12 éves kislányával való kapcsolatát szerette volna rendbe hozni, ezért keresett fel. A konzultáció Tímea és köztem zajlott, a kislány nem vett részt rajta. Örömmel olvastam sorait, amit visszajelzésképpen kaptam Tőle egy kis idővel később: „Rólam mondták…” bővebben
Véleményem szerint, ahhoz hogy igazán jó környezetet tudjunk biztosítani gyermekünknek, nekünk is rendben kell lenni lelkileg, egyébként hogyan tudnánk a saját életünket kontroll alatt tartani? Sajnos akaratlanul is hordozzuk a hibás szokásmintákat (pl. konfliktuskezelési nehézségek, elfojtás, önfeláldozás, stb.), amiket sokszor ük-ük-ük szüleink is magukénak tudtak életükben (transzgenerációs örökség), és ritka mikor önmagunktól sikerül felismernünk ezeket önmagunkban. Minél jobban ismered magad, annál jobban tisztában vagy vele, melyek ezek a minták. És az önismeret által a gyermeknevélben már tehetsz róla, hogy ne kövesd el ezeket a hibákat Te is újra. „Önismeret a gyemeknevelésben” bővebben
Érezted már úgy, hogy majd szét vet a düh, mert hiába beszélsz a gyerkőcnek, a füle botját sem mozdítja vagy nem akar szót fogadni? Kérleled, nem válaszol, ha kiabálsz, akkor is maximum visszakiabál? Tehetetlen vagy vele szemben, így inkább megcsinálsz helyette is mindent? Jó lenne tudni, miért van ez a szófogadatlanság és hogy fajulhatott idáig a dolog? Most elinvitállak egy kis ismeretterjesztő utazásra, ahol megnézzük, hogy mi lehet az oka annak, hogy nem fogad szót és alkalmi süketet játszik a gyerkőc! „Nem fogad szót a gyerek! Mit tegyek?” bővebben
Tegnap reggel elmentünk a boltba ketten a négy éves kislányommal, mert elfogyott a sajt otthon. Imádok vele boltba menni, mert mindig nagyon ügyesen segít összeszedni, amit venni szeretnénk és mindig tartja magát az egyezségünkhöz (egy valamit vehet magának), így nincs hiszti. Mikor kértem a sajtot a pultból, Pancsika sajtos husit kért. Kérdeztem Tőle, hogy biztosan ezt szeretné? „Igen.” Így kértünk sajtos párizsit. Pancsika nagyon szereti a husit 🙂 Gyanútlanul mentünk tovább a sorok között, mikor kicsikém kinézte magának a Dörmit. „Csak egyet kérek anya.” „Drágám, most vettük meg a sajtos párizsit Neked, és különben is, otthon is van Dörmi, hazamegyünk és kapsz egyet.” Gyönyörűen, ahogy szokta, meg is értette. „Mit tegyünk, mikor már hiszti van?” bővebben